A kábítószeres családokban jellemző interakciók

A családokra úgy tekinthetünk, mint az egyén és a társadalom közötti összekötő láncszemre. A család a benne lévő tagok és kultúrájuk között a támpont, a tengely, a mediátor és az interpretátor.

A család afféle félig áteresztő hártya, amely szabályozza a kivülről, a kortársak, az osztály- és a csoportérdekek, a média, a társadalmi értékek felől érkező proszociális vagy búnözői hatásokat. A megzavart családi rendszer az, amely kialakítja tagjaiban a kortárscsoportok, a média vagy a szubkultúrák antiszociális vagy "prodrog" befolyásával szembeni sebezhetőséget. A megzavart családrendszer az, amelynek szüksége van egy kinevezett családi fekete bárányra, bűnbakra vagy különcre, ami a fiatal szemlyiséget különösen fogékonnyá teszi a bűnözői vagy kábítószerzői értékek és magatartásforma iránt.

A drogos családokban olyan trendek figyelhetők meg, amelyek mérsékelten ugyan, de mindenütt a patológikus véletlen felé mutatnak.

1. Negativizmus
A kábítoszeres családok a családi életet gyakran írják le unalmasnak, élettelennek, elidegenettnek, sivárnak és sekélyesnek. A családtagok egymástó el vannak szigetelve, mindegyik a maga burkában éldgél, másokkal alig érintkezik. A kommunikáció elsősorban negatív módon jelentkezik- bírálgatásokban, panaszokban, szitkozódásokban, veszekedésben és kioktatásban. Az ilyen családokban a tagok gyorsan megtanulják, hogy ha egy kis "életet" vagy izgalmat akarnak vinni a rendszerbe, akkor valami válságot kell előidézniük. A gyerekek pillanatok alatt rájönnek, hogy ha állandó figyelmet akarnak kicsikarni, akkor annak egyetéen módja van: valami problémát vagy zavart kell okozniuk- ugyanis mindig "a nyikorgó kereket szokás kenegetni".

2. A szülői inkoszisztencia
Sok ilyen családban a szülők képtelenek világos és állandó szerepet vállalni vagy ilyen korlátokat szabni a gyerek viselkedésének irányítása céljából. Azt a viselkedésmódot, amiről tudomást sem vesznek az egyik percben képesek büntetni vagy jutalmazni a következőben. A szülők sokszor nem értenek egyet abban, hogy mikor fegyelmezzenek és hogyan. A gyerekek nagyon zavaros és ambivalens üzeneteket kapnak arról, mi az elfogadható és mi nem.

3. A szülői elutasítás
Ha egy fiatalnak sikerül odáig "feltörnie", hogy "gyanúba" keveri magát, vagy otthon le is bukik, akkor a szülők erre gyakran úgy reagálnak, hogy még erőteljesebben elhatáorolják magukat mindattól, ami történik.

4. A rejtetten támogató szülői magatartás
A szülőknek gyakran érdekük, hogy ne vegyék észre éd így ne is akadályozzák meg gyerekeik kábítószerezését. Ezek azok a szülők, aik a tudatos rosszallás és verbális elítélés ellenére tudat alatt irigylik azt a hedonisztikus szabadságot, amit ők, helyesen vagy helytelenül a mai ifjúságnak tulajdonítanak.

5. A megtévesztő harag
Ezekben a családokban általában van baj az akár pozitív, akár negatív érzelmek kimutatásával, és különösen veszélyesnek tekintik a harag kimutatását. A családtagok hiányt szenvdnek szeretetben, tagaszkodásban és odafigyelésben, s az érzelmi deprivációnak ez az állapota haragot és frusztrációt kelt. azonban éppen ezt a haragot elnyomják és elfojtják, attól való félelmükben, hogy kimutatása további elutasításhoz vezethet, illetve attól tartva, hogy szabadon engedésével elvész a kontroll a potenciálisan gyilkos indulatok felett.

6. Öngyógyszerezés
Az ifjú narkós általában nem az egyetlen tag a családban, aki pszichostimulánsokka l él. Gyakran az egész család védekezik a kellemetlen hatások ellen, és a feszültséget és a depressziót oldó szerek révén keresi a kellemes élményeket és érzéseket, hogy megtámogassa önértékelését, vagy hogy "embernek" vagy "élő embernek" érezze magát.

7. Patogén szülői elvárások
Az ilyen családokban a szülők gyakran támasztanak extrém módon irreális elvárásokat a gyerekkel szemben. Ezek az elvárások túl magasak, és a szeretetet is a sikertől teszik függővé. A szülők mindig a legrosszabbra számítanak, s a gyerek megtanulja, hogy megfeleljen ennek az önbeteljesítő próféciának, hogy negatív életforgatókönyvét játssza el, így próbálva meg megelőzni a szülői félelmek beigazolódását, s így nyújtva nékik azt, amit akarnak.

Őszintén remélem hogy a munkámmal részem lehet hivatásod sikerében!

Nerada Mátyás
szenvedelybetegsegek.eu
+36302824068

E-mail: iroda@szenvedelybetegsegek.eu
Telefon: +36302824068